Jenei Gyula honlapja

A csapból is a katolikus

Vissza a listához

2009-03-04
Imádom a gregoriánt. Gyönyörű és monumentális. Katolikus vagy ortodox, mindegy. Vox humana. Zene. Most is gregoriánt hallgatok a fülhallgatóból. Ha behunynám a szemem, akár egy gótikus katedrális hűvösét is magam köré képzelhetném. Ahogy árad és hullámzik a falak, a boltívek között ez a sejtelmes, méltóságteljes hangzás.
            De ha behunynám a szemem, valami fecsegést is hallanék, másfajta emberi hangot. Ha jól figyelek, ha szétválogatom a hangokat, mondjuk a Katolikus Rádió híreit. Emlékszem, pár éve egy este jöttem haza, csönd volt már a környéken, s a kaputelefonból beszéd hallatszott, rádióadás. Előbb nem tudtam mire vélni. Azt hittem, valamelyik lakásban beragadt a nyomógomb, és annak a családnak a rádiózását közvetíti a kaputelefon. A második estén, de lehet, hogy a harmadikon, rájöttem, a berendezés az éterből szedi le a hangokat, a Szolnok és Besenyszög közti adó szórását hallgathatom egészen elfogadható minőségben. Kedves fizikatanárom mesélte a gimnáziumban, hogy adótorony közelében a harmatos káposztalevelek is megszólalnak, elmondják a reggeli híreket, esetleg tánczenét is sugároznak.
            De hogy most a fejhallgatómból kéretlenül is egyházi szöveget hallok, az azért bosszant kicsit. Vagy nagyon. Mutatom fiamnak, gúnyosan vigyorog, kellett nekem a legolcsóbb fülhallgatót megvennem. Szóval ez a kulcsfogalom: minőség. Az adó minősége, a fülhallgatóé. A 21. századé.
            De (hogy ezt a bekezdést is ezzel a szócskával kezdjem) miért is panaszkodom? Van fülhallgatóm, ha olcsó is, vannak kamasz gyerekeim, akik kiröhögik a zsugori őst, és mire a végére érek ennek a bejegyzésnek, már külön fülelnem kell, hogy észrevegyem, kihalljam a rádió hangját. Mert az agy szelektál. A gregoriánhullámzás elmossa az egyház híreit.